Filmekről, árnyaltan.

Szcientológia, homoknő és alkohol

2018. augusztus 30. - filmtér

Akinek ez a három szó eszébe juttat egy filmet, az szerencsés ember! Nekik és persze minden érdeklődőnek ajánljuk Paul Thomas Anderson The Master c. filmjének mély, velős elemzését! Jó olvasást!

the-master-kritika-elemzes-freddy-fokep1.jpg

Paul Thomas Anderson. Egyike azon kevés alkotóknak, kikre teljes lelki nyugalommal merem mondani, hogy korunk egyik legjobb rendezője. Olyan filmeket alkotott, mint a Boogie Nights, a Magnólia, vagy épp a majdnem mindegyik „2000-es évek legjobb filmjei” listáján szereplő There Will Be Blood (magyarul valami okból kifolyólag „Vérző olaj”). Utóbbi filmje 2007-ben jelent meg, mely tarolt: megnyerte a Berlini Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat, 8 Oscarra jelölték, melyből 2-őt megnyert, és mai napig a rendező pénzügyileg legsikeresebb filmje. Következő filmjére 5 évet kellett várni, mellyel megnyeri a legjobb rendezőnek járó díjat a Velencei Filmfesztiválon és mindhárom főszereplő Oscar jelölést kap, mely karrierje egyik leggyengébben teljesítő filmje lesz, és amely megosztja mind a mai napig a kritikusokat és a nézőket egyaránt, jelen cikk alanya: A The Master.

the-master-kritika-elemzes-joaquin_phoenix-film.jpg

A film alapötlete egy 1946-os dobozba zárt dokumentumfilm, a Let there be light és a Szcientológia egyház alapján született meg. Előbbi a második világháborúból hazatérő amerikai katonák állapotával foglalkozik. Szinte szóról szóra belekerült egy beszélgetés a filmbe, melyben a pszichológus egy megtört katonát kérdez a síró és fejfájás rohamairól. A dokumentumfilmet okkal zárták több mint 30 évre el a nyilvánosság elől, mai napig felkavaró, és nem igazán festett volna jó képet az amerikai katonákról. Utóbbi, a Szcientológiai egyház pedig jelen korunk egyik leghírhettebb, és legmegosztóbb „vallása”. A csatlakozáshoz szükséges személyiségteszt kérdéseinek egy része megtalálható a Lancaster és Freddie közt lezajló első beszélgetés során. Valamint, hogy az 50-es évek atmoszféráját átadja, Anderson a film 85%-át 65mm-es filmre forgatta (A szabványos film 35mm-es, tehát ez esetben kétszer olyan széles a kép. Általában epikus alkotásokhoz használják ezt a formátumot, mint például az Arábiai Lawrencehez. A The Master azonban rendelkezik azzal az érdekességgel, hogy bár 65mm-re forgott, a film széleit levágták, tehát csak a kép tisztaságában érzékelhető a formátum. Ez a módszer megjelenik a legendás francia burleszk mester Jacques Tati 1967-es filmjében, a Playtime-ban is.) 

the-master-kritika-elemzes-joaquin_phoenix-no.jpg

Freddy

A film főhőse Freddy Quell. Egy matróz a szó szó szerinti, és szimbolikus értelmében is. A film elején még a második világháború alatt láthatjuk, ahol azzal tengeti idejét, hogy saját alkoholoa italokat kotyvaszt, és a társai által épített homoknővel szeretkezik és maszturbál. Ebben a jelenetsorban minden benne van, ami Freddy kalandjait jellemzi a film során: mint egy igazi matróz, ő is mindig vándorol, nem tölt túl sok időt egy helyen sem, a tengert szereti. Láthatjuk mint fényképész, mint földműves és mint szerelmest. Egyetlen egy szerelme volt egész élete során, egy fiatalkori barátjának a húga: Doris. Freddy egyetlen levelet kapott a háború alatt, és az Doristól volt, ezért amikor kimenőt kap, elmegy meglátogatni. Szerelmük kölcsönös, útjaik mégis elválnak, mikor Doris elutazik, Freddyt pedig visszahívják szolgálatra. Ekkor ígéretet tesznek, hogy még találkoznak. A háború után azonban Freddy nem megy hozzá haza. Hazatérése előtt átesik egy vizsgálaton, melyben felmérik mentális állapotát. Megtudjuk, hogy gyakran kap síró görcsöt, és sokszor fáj a feje, ő azonban a pszichológus kérdéseire nem válaszol, elzárkózik. A Rorschark teszten az összes nonfiguratív pacában a „f*szt” és a „p*nát” látja. A néző ekkor még nem tudja, hogy csak a háború tette ilyenné, vagy már előtte is problémák voltak vele.

the-master-kritika-elemzes-joaquin_phoenix-amy_adams.jpg

Visszatérve a civilizált világba először fotósként láthatjuk tevékenykedni. Itt is 2 szenvedélyének él: alkoholos italokat kotyvaszt, és nőkkel létesít nemi aktust. Egy nap azonban érkezik egy kövér, bajszos, látszólag jómódú férfi hozzá, akiről képet kellene csinálnia. Nem tudni miért, talán ösztönből, de rátámad, és ezért tovább kell állnia. Hősünk ugyanis egy ösztönlény. Nincsenek céljai az életben, nem tartozik senkihez és semmihez. Nem jelent számára gondot tovább állni, nyíltan, minden előzmény nélkül megkérdezni egy tetszőleges lánytól hogy „Dugunk?” és nem érez bűntudatot vagy megbánást. Kalandja következő állomásán, ahol földművesként dolgozik például lehetséges, hogy véletlenül megöl egy embert az általa kotyvasztott itallal (a filmből nem derül ki, hogy mi miatt történt) azonban később ennek semmi nyomát nem látjuk rajta. Nem őrlődik, hogy mit tett, az egyetlen reakciója az, hogy a földeken keresztül elmenekül, hogy máshol, más dolgokba kezdjen bele. És kalandjai következő állomása nem más lesz, mint egy hajó, amelyen látszólag nagy vigasság zajlik.

the-master-kritika-elemzes-joaquin_phoenix-alkohol-pia.jpg

Lancaster

Reggel mikor felkel, Freddiet egy kövér, bajszos, látszólag jómódú emberhez vezetik (nem összetévesztendő a férfival, akivel hősünk korábban összetűzésbe keveredett) Közlik vele, hogy kidobták volna, azonban találtak nála egy alkoholos italt, amihez hasonlót még sosem ízlelt, pedig ő ha valamihez, hát ehhez igazán ért. Mikor hősünk megkérdi, hogy ki ő, úgy mutatkozik be mint író, doktor, atomfizikus, filozófus, de mindezek felett egy férfi. Ő Lancaster Dodd, a The Cause nevű szekta szellemi atyja és vezetője. Egy hihetetlenül karizmatikus férfit ismerhetünk meg, akiről könnyen asszociálhatunk L. Ron Hubardra. A 2 szekta több ponton is megegyezik: ahogy Tom Cruisék, úgy Lancasterék is a lélekvándorlásban, és az előző életeink feltérképezésében hisznek, továbbá az orvostudomány ellen vannak, hiszen a probléma sosem a testben, hanem egy előző életben szerzett sérülésből fakad.

the-master-kritika-elemzes-seymour_hoffmann.jpg

Nagyon kritikus az a jelenet (Nem csak a szcientológiával, hanem minden vallással szemben), mikor Dodd egy öreg hölgyet „Kezel”, mikor is egy szkeptikus megkérdőjelezi módszerének tudományos alátámasztását/elfogadhatóságát, és amikor már nagyon sarokba szorítja a szkeptikus, dühödten annyit dob oda, hogy „Ha tudja a kérdésre a választ, akkor miért tette fel?”. Ezután pedig láthatjuk, ahogy Freddy később meglátogatja és megveri a férfit, aki megmerte kérdőjelezni vezetőjét. Ugyanis a Freddy életében beáll egy változás Lancaster felbukkanásával: Az addig kötődni képtelen hősünk ugyanis átesik egy, szintén szcientológiától „Kölcsönvett” módszeren: a személyiségteszten. A jelenet vízhangja a pszichológussal folytatott párbeszédnek: Lancaster annyit kér Freddytől, hogy gondolkodás nélkül válaszoljon a kérdéseire, és ne pislogjon. A 21. század egyik legjobban előadott jelenetét nézheti végig az olvasó, ahogy Lancaster szép lassan betöri a vadlovat, Freddyt. Ekkor elejtett információkból megtudhatjuk, hogy már a háború előtt is gond volt vele: lefeküdt a nagynénjével. Dodd megismeri ezen a beszélgetésen keresztül hősünk tragikus útját mely idáig vezette őt. Freddy pedig életében először megnyílt valakinek.

joaquin_phoenix-philipp_seymour_hoffmann-film.jpg

The Cause

A film ezután, csak úgy mint Freddy élete, fordulatot vesz. Láthatjuk, ahogy a modern, gondolkodó ember fokozatosan töri be/hatja uralma  alá az ösztönlényt. Paul Thomas Anderson úgy jellemzi 2 hősünk kapcsolatát, mint ha egy tigrist tartana valaki háziállatnak. Freddyt valóban nehéz  kordában tartani: gond nélkül nekiront bárkinek és bárminek. Azonban hűséges. Órákon keresztül az a feladata, hogy csukott szemmel elsétál a szoba egyik felébe, megtapogatja a falat, megmondja milyen az anyaga, majd megfordul, elmegy az ablakhoz, ahol ugyanezt eljátsza, és kezdődik elölről. És Freddy nem hagyja abba. Néha sumákol, és ücsörög amíg senki nem látja, de órákon keresztül mászkál fel-alá. Nagyon szoros kötelék alakul ki a két szereplő közt, Lancasternek ugyanúgy szüksége van Freddyre, mint fordítva. Együtt italozgatnak, szivarozgatnak, beszélgetnek nőkről, az alá-felé rendelt viszony szinte teljesen megszűnik, hisz Lancaster maga is megmondta: mindenek előtt, ő egy férfi. Ezért is nem maradhatnak ivócimborák Freddyvel. Hiszen ő is csak egy egyszerű férfi. És minden férfi mögött áll egy nő.

joaquin_phoenix-philipp_seymour_hoffmann-kritika.jpg

Peggy

Peggy Dodd Lancaster felesége. A film elején teljesen jelentéktelen mellékszereplőnek tűnik mind a Cause, mind a hőseink közti barátságra tekintve. Azonban ahogy halad előre a játékidő, úgy lesz egyre világosabb, hogy Peggy sokkal több mint aminek látszik. Mikor feltűnik neki, hogy már nem csak Lancaster hat Freddyre, hanem ez már oda-vissza is működik, akkor közbelép, és kihasználja Lancaster férfiasságát: miközben a kezével kielégíti férjét, megígérteti vele, hogy többet nem iszik, ezáltal a 2 férfi közti barátság alapját öli meg: Freddy különleges italait, amiket mindig boldogan fogyasztottak együtt. Freddy nem tudott beilleszkedni a Causeba, egyetlen kötődése az egyetlen barátja aki neki jutott: Lancaster. Ezért is érinti hidegzuhanyként, mikor Dodd vér szerinti fia megmondja Freddynek, hogy az egész vallás hülyeség, és csak fikció, Lancaster menet közben találja ki mit mondjon. Freddy élete ekkor válságba kerül: az ösztönlény végre hitt valamiben, végre kötődött valakihez, ez a mondat azonban mind a vallástól, mind pedig barátjától elszakítja, hisz egy hazugságban hitt. Később ez Joaquin Phoenix karrierjének legerőteljesebb jelenetéhez vezet, ahol forr benne a düh, a meggyötörtség és a megtörtség, és elszabadul belőle az, amit Lancaster látszólag eltudott benne nyomni.

amy_adams-film-no-szexi-nok-film-kep.jpg

Útjaik ekkor elválnak. Freddy azonban mégis visszatér, egy nagyon szép és emberi jelenet kereteiben. Valóban baj-e hogy nem igaz amiben hisz és amit tanít Lancaster, ha közben ezzel a hittel több emberen is segít és ad értelmet az életüknek? Menedéket ahova tartozhatnak, emberekkel, akik szeretettel várják vissza. Freddyt visszafogadja mint Lancaster, mind a Cause. Azonban, ahogy az lenni szokott, mivel Freddy már egyszer elszakadt, romba dőlt a hite, nem is tud őszintén visszatérni a szektához. Egyre csak gyötrődik. Egyre többet gondol Dorisra. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy időközben megtanult kötődni, és ahogy arra ő is utalt korábban, az ahova igazán szeretne kötődni, az mindig is Doris volt. Megtapasztalta a jót és rosszat, amit meg lehetett tapasztalni. Ez a sivatagi jelenettel csúcsosodik ki. Lancaster „családja” az immáron odatartozó Freddyvel kimegy a sivatagba egy kocsival és egy motorral. Azt a feladatot kapják apjuktól, hogy a motorra felülve keressenek egy pontot a sivatagban, ahová aztán elhajtanak. Mikor Freddy kerül sorra kinézi magának a pontot. Azonban vissza már nem tér. A Matróz készen áll lehorgonyozni. Útja egyenesen Dorishoz vezeti, ahol megtudja: szerelme már régen elköltözött és megnősült.

the-master-film-no-eskuvo-hazassag.jpg

Hősünk ezután összetörik, és visszatér vadállat lényébe. Tengődik a világban, míg egyszer álmában felkeresi Lancaster, és közli hogy Angliában van, és rendes dohányt szeretne szívni, ott azonban nincs. Freddy felkerekedik, hogy meglátogassa régi barátját, aki bevezette a szeretet és a kötődés világába. Valóban Angliában van az egyre terjeszkedő Cause, és valóban örömmel fogadja a dohányt Lancaster. Végül megmondja barátjának, hogy elég volt a se veled-se nélküled kapcsolatból: Válasszon. Vagy a Cause-zal marad, vagy pedig most már örökre hagyja el őket. Freddy nem marad. Bár eleinte a düh beszél Lancasterből, mikor kiabálva közli vele, hogy majd megtalálja a módját hogy főnök, uralkodó, mester nélkül élje az életét, akkor keresse fel és örömmel fog csatlakozni hozzá, csakhogy ez nem lehetséges. Ahogy a kedélyek lecsillapodnak láthatjuk, hogy mindkettejüket megviseli a búcsú. Igaz barátság szövődött e két férfi közt, mely több is volt mint egyszeri barátság-egymás testvérei voltak. Lancaster egyszer utoljára énekel Freddynek aki ezután végleg elhagyja a Causet.

joaquin_phoenix-philipp_seymour_hoffmann.jpg

A film végén láthatjuk, ahogy Freddy felszed a bárban egy lányt, majd szex közben elkezdi Lancaster személyiség tesztjét folytatni a lánnyal, az utolsó képkockán pedig visszatérünk a film elejére: lefekszik a homoknő mögé, majd átöleli, és álomra hajtja a fejét. A rendező szerint, ez egy boldog befejezés, hisz Freddy visszatért oda ahová valóban tartozik. Kalandjai azonban nem voltak értelmetlenek. Élete szorosan összefonódott Lancaster életével, és bár már külön élik le hátralévő életüket, mégis tanultak egymástól, mégis annyira szorosan összefonódott a sorsuk, hogy valamelyikük hiánya hatalmas űrt hagyott volna mind a saját, magánelétükben, mind a világban. Bár visszatértek régi énükhöz/életükhöz, nem felejtették el amit egymástól tanultak. Freddy visszatért oda, ahonnan elindult, mégsem ugyanaz a személy aki volt, változik, mint ahogy mind változunk, és tetteinkkel akarva akaratlanul is változást hozunk más emberek életébe.

joaquin_phoenix-philipp_seymour_hoffmann-elozetes.jpg

Írta: Tímár Krisztofer Zoltán

A bejegyzés trackback címe:

https://filmter.blog.hu/api/trackback/id/tr9614211921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.